Tarján Péter Honlapja

 
 
 



 

Na persze, a Színház?
Mindenkinek ugyanazt jelenti, mégis mindenkinek mást.
Nekem gyerekkori szerelmem, "ki" által hol viszontszeretve, hol megcsalatva,
hol kielégíttetve, hol kiéheztetve mérem a lépteket, az éveket, boldogulásomat,
családom boldogulását, alárendelve szinte mindent, ami másoknak sokkal fontosabb.
Nekem elért-elérhetetlen, tökéletes-tökéletlen, odaadó és irigy.
Kínlódom érte és miatta, miközben semmit, vagy alig kapok vissza Tőle.
Amit kapok, az a gyönyörűség, az izzadság mögötti megfogalmazhatatlan izgalom,
a határtalan lehetőség, a másokhoz szólni tudás lehetősége.
Nekem a legnagyobb katedra, melyre vagy fölengednek, va
gy lezavarnak róla,
mindig visszamászom, ha nem is mindig a közepére.
A Színház nagyon jó, és nagyon rossz, de színésznek minden körülmény között
jobb lenni, mint másnak. Még "kis" színésznek is!
És ez itt a lényeg!

Péter a színházról